A S.O.D. (Stormtroopers Of Death) az elmúlt 20 év során mondhatni kultikus státuszba emelkedett a Speak English or Die című lemezével. Az Anthrax 3 tagja, Scott Ian gitáros, Dan Lilker basszer, Charlie Benante dobos, és a zenekar road-ja, Billy Milano, 3 nap alatt kapták össze ezt a lemezt, jobbára az anyabandával megvalósíthatatlan ötletekből.
De nézzük meg közelebbről, mit is rejt ez a lemez. Thrash metal és a klasszikus hardcore ötvözete. Milano tipikus HC kiabálásához a többiek az Anthrax-ból kiselejtezett riffeket, alapokat hoztak, kicsit megrágták, megcsócsálták, a fölösleget eldobták, majd az eredmény 21 nóta lett, ritkán túllépve a 2 percet. Tulajdonképpen kár külön kivesézni a dalokat, nagyon hasonló szerzeményekről van szó. A szövegek nem tipikus hardcore témák, teli vannak gúnnyal, iróniával, gyakorlatilag mindenből és mindenkiből csúfot űznek. Itt van például a Pussywhipped, ami a nők dominálta partnerkapcsolatokat tűzi pellengérre, de gúnyos megjegyzéseket fűztek a menstruációhoz (Pre-Menstrual Princess Blues), bírálták a Közel-Kelet politikáját (Fuck the Middle East) és a bevándorlókérdést (Speak English or Die), az öngyilkosságot (Kill Yourself) és a tejivókat is (Milk). A koncerteken elharapózó durvaságot sem szeretik, ennek ad hangot a Milano Mosh és a Fist Banging Mania is. Bár a dalok hasonlóak, több zenei csemege, poén is található a lemezen. A Milk kezdő basszustémáját pl. az Anthrax Among the Living-jéből kölcsönözték, a Speak English or Die végén pedig mintha a Slayer Raining Blood-jának alapriffje bukkanna fel. Jellemzőek az egy-másfél perces darálások, de az ötletesebb középtempókból sincs hiány, Scott Ian megcsillogtatja tudását, és a ritmusszekció sem ügyetlenkedik. A lemez hangzásáról nem érdemes sokat beszélni, érezni, hogy nem ma készült a felvétel, de hála a remaszterizált kiadásnak, kellő erővel dörrennek meg ezek a remek dalok 20 év után is.
Megkerülhetetlen alapmű metal és hardcore rajongóknak egyaránt.
Nem túlzás: 10/10.
